A helyi védelmi igazgatási szervek.
A válságkezelés területi szintje és feladatai
(előadás vázlat)
I. A demokratikus állam működése kivételes esetei
1.) - Minden konszolidált állam kialakít olyan biztonsági - védelmi rendszert, amely képes (lehet) a rendkívüli körülmények, esetek során felmerülő olyan feladatok, problémák megoldására, amelyekre a békeidejű struktúra működése nem alkalmas, vagy erre a feltételei nincsenek meg.
a védelmi rendszer komplex, sokirányú védelmi - biztonsági feladatot összefogó
intézményi
jogi-hatásköri
vezetési
beavatkozási
alrendszerek összessége (saját használatú megközelítés)
történetileg bemutatható típusok közül néhány:
egy személy kivételes hatalma (Athén - Miltiádesz, Róma - diktatúra)
egy testület kivételes hatalma (a francia forradalom idején a konvent, Magyarországon 1848-49-ben a Honvédelmi Bizottmány)
a védelmi rendszer kiépítését, tartalmát befolyásolja:
az ország veszélyeztetettsége,
az ország nagysága, területi tagoltsága,
geostratégiai helyzete,
történelmi hagyományok,
az állam belső ereje, kohéziója
stb.
2.) A Magyar Köztársaság hatályos Alkotmánya (a többször módosított 1949. évi XX. törvény) az állam kivételes időszakait (más megfogalmazásban - minősített időszak) az alábbiak szerint rögzíti:
rendkívüli állapot (hadiállapot, vagy idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye - Alkotmány 19. § (3) bek. h/ pont) Hatalmi centrum: Honvédelmi Tanács
szükségállapot (alkotmányos rend megdöntése, vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények; az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát tömeges méretekben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos, erőszakos cselekmények; elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség - Alkotmány 19. § (3) bek. i/ pont) Hatalmi centrum: Köztársasági elnök
„váratlan támadás” (külső fegyveres csoportoknak Magyarország területére történő váratlan betörése - Alkotmány 19/E § (1) bekezdés) Hatalmi centrum: Kormány
veszélyhelyzet (az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát veszélyeztető elemi csapás, illetőleg annak következményeinek elhárítása, a közrend és a közbiztonság védelme - Alkotmány 35. § (1) bek. i/ pont) Hatalmi centrum: Kormány
Napjainkban a védelmi rendszerek válságmegelőzési, válságkezelési aspektusa került előtérbe.
A válság, válságkezelés magyar jogi definíciója még várat magára. Egy megközelítésben a válság olyan hazai, vagy nemzetközi esemény, helyzet, amely reális biztonsági kockázatot jelent és kezeléséhez, elhárításához rendkívüli intézkedések (lásd a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény IX. fejezete) és plusz erőforrások szükségesek. A válságkezelés a válságra adott válasz (pl. rendkívüli intézkedések, erők, eszközök alkalmazása) megvalósítási szakasza.
3.) Mi jellemzi a magyar védelmi - biztonsági rendszert?
Egységes, államilag irányított, a feladat- és hatáskörök jogilag rendezettek
Fontosabb jogszabályok:
Alkotmány (1949. évi XX. törvény)
a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény (Hvt.) és a végrehajtására kiadott 178/1993. (XII. 27.) Korm. rendelet
a polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. tv. (Pvtv.)
a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. tv. (Kat.tv.), valamint a végrehajtására kiadott 179/1999. (XII. 10.) Korm. rendelet
ágazati törvények a rendőrségről, a határőrségről, a vízgazdálkodásról, az egészségügyről, stb.
más Kormány-, miniszteri rendeletek, belső szabályzók
a békében meglevő szervezeti és működési rendre épít, nem tervezi átalakítani (militarizálni) az államot,
komplex, minden válsághelyzet kezelésére alkalmas (csak más a „szereposztás”),
modull-elvű: a rendszer azon eleme működik, amelyre szükség van, másrészt az egyes részek önmagukban is működőképesek,
szervezeti és szövetségi keretekben egyaránt működhet
megelőzés - felkészülés centrikus - válságkezelés
4.) A védelmi - biztonsági rendszer fő feladatkörei
az állam irányításának - vezetésének fenntartása biztosítása, a közhatalmi funkciók érvényesíthetősége akár a rendkívüli jogrend (Hvt. IX. fejezet) alkalmazásával (rendeleti kormányzás),
az állampolgárok élete, anyagi javai, a nemzeti, gazdasági értékek védelme (polgári védelem),
a gazdasági erőforrások mobilizálása, a gazdaság működőképességének biztosítása,
a fő feladatot ellátó erő eredményes működéséhez a feltételek biztosítása.
II. A helyi védelmi igazgatási szervek a
védelmi rendszerben
1. A helyi védelmi igazgatási szerv fogalma, szereplői
- Szereplők : Hvt. 259. § c/ pont szerint a helyi védelmi igazgatási szerv
a megyei közgyűlés elnöke ( a főpolgármester)
a megyei (fővárosi) védelmi bizottság
a helyi védelmi bizottság
a polgármester
Fogalma: védelmi (honvédelmi, polgári védelmi, katasztrófa-elhárítási és más kapcsolódó) feladatokat jogszabályok adta felhatalmazás alapján közigazgatási, hatósági jelleggel ellátó személyek, szervek az adott területre vonatkozó illetékességgel
Hatáskört megállapító fontosabb joghelyek:
Hvt. 15-19. §, Vhr. 8-19. §
Hvt. IX. fejezet 199. § (5) bekezdés
A befogadó nemzeti támogatásról szóló 176/2003. (X. 28.) Korm. r. 9., 10. §
131/2003. (VIII. 22.) Korm. r.
Kat. tv. („katasztrófa-törvény”) 15-20. §, Vhr. 13-15. §
Pvtv. 8-12. §
248/1997. (XII. 20.) Korm. r. 12-14. § (nukleárisbaleset-elhárítás)
232/1996. (XII. 26.) Korm. r. 7. § (ár- és belvízvédekezés)
2. A megyei védelmi bizottság
a) „létrehozója” a Hvt. 15. §
a Kormány közvetlen, centrális alárendeltségében működő közigazgatási szerv
testületként működik ( normál, felkészülési helyzetben), minősített időszakban teljes jogkörét az elnök gyakorolja
összetétele:
elnöke: a megyei közgyűlés elnöke
tagjai:
a közigazgatási hivatal vezetője,
a megyei főjegyző,
a megyei jogú város polgármestere,
a megyei hadkiegészítő parancsnokság parancsnoka,
a megyei rendőr-főkapitány,
a megyei katasztrófavédelmi igazgató,
az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) megyei tiszti-főorvosa,
a területileg illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgató,
a bizottság titkára
állandó, tanácskozási jogú meghívottak:
HM. Védelmi Hivatal főigazgatója,
BM. Védelmi Hivatal vezetője,
együttműködésre kijelölt katonai alakulat parancsnoka,
határ mentén - határőr igazgató
Nemzetbiztonsági Hivatal megyei kirendeltség vezetője,
Vám- és Pénzügyőrség területi vezetője,
büntetés-végrehajtás területi szerve vezetője
Működése:
éves munkaterv alapján (2-4 ülés, gyakorlat, gyakorlás, tervezés, felkészítés, ellenőrzés, koordináció, beszámoltatás)
tevékenysége az 1. pontban említett jogszabályokból ered
érvényesíti az I. fejezet 4. pontjában leírt négy feladat területi végrehajtását.
b) területi védelmi rendszer: a védelemben résztvevő más szervek (alap a Hvt. V. fejezet 65-68. §, erre épült a többi törvény is)
rendvédelmi szervek (rendőrség, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, büntetésvégrehajtási testület, Vám- és Pénzügyőrség, hivatásos katasztrófavédelmi szervek, önkormányzati tűzoltóságok) - közreműködnek egyes feladatok ellátásában, együttműködnek a helyi védelmi igazgatás szerveivel
„civil” szervezetek (mint pl. a centrális alárendeltségű közigazgatási szervek, igazságügyi, egészségügyi, oktatási, kulturális, tájékoztatási, közszolgáltatási, közellátási szervek) ellátják speciális védelmi felkészülési, tervezési és közreműködési feladataikat
társadalmi (önkéntes) szervezetek - részt vehetnek saját döntésük alapján (pl. Polgárőrség, önkéntes tűzoltók, segélyszervezetek)
állampolgárok
munka (szolgálati) viszony alapján (pl. hivatásos katona, tűzoltó, orvos, polgármester)
kötelezés alapján (pl. sorkatona, vagy a polgári védelmi kötelezettség alapján szervezetbe beosztott, honvédelmi munkakötelezettség)
önkéntesen - munkaszerződés alapján („hómunkás”), vagy térítés nélkül (szolidaritásból)
gazdasági, anyagi (vagyoni) szolgáltatásra kötelezettek (állampolgár, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és személyegyesülés - Hvt. 69. §, 191-198. §)
3. A helyi védelmi bizottság
egy-egy kistérséget foglal magába,
a megyei védelmi bizottság irányítása alatt áll,
testületi szervként működik minden helyzetben,
elnöke: a székhely város polgármester
tagjai:
a körzet polgármesterei közül választott polgármesterek,
a helyi rendvédelmi, államigazgatási szervek vezetői,
a helyi kisebbségi szószóló, vagy az önkormányzat vezetője,
a székhely város jegyzője
feladatköre: elsősorban koordinatív jellegű, nem vonhat el hatáskört a polgármestertől
4. A polgármester
az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 7. § alapján a polgármester honvédelmi, polgári védelmi, katasztrófa-elhárítási ügyekben részt vesz az államigazgatási feladatok ellátásában,
ezirányú feladatait a jegyző és a polgármesteri hivatal közreműködésével látja el. A joghelyeket a II. fejezet 1. pontja tartalmazza.
A honvédelem, a polgári védelem, a katasztrófa-elhárítás nemzeti ügy. A felkészülés, a válságkezelés, a védekezés, a helyreállítás időszakában a védelmi rendszer sok szereplőjének van feladata, melyet centrális irányítás mellett (honvédelem, katonai típusú válságkezelés) vagy a szubszidiaritás elvén alapulva elsődlegesen helyi szinten kell megoldani (pl. kisebb katasztrófa események)
A helyi védelmi igazgatás magyar rendszere az elmúlt években bizonyította működőképességét, alkalmas funkciói ellátására, a továbbfejlesztésre. A változások elkerülhetetlenek. Okai között említhető a NATO, az EU. tagságból eredő új feladatok, a honvédelem átalakítása, az állam- közigazgatás régóta vajúdó reformja, a biztonságot veszélyeztető régi, de méginkább az új kihívásokra adandó új válaszok (jogi, szervezeti, működési, stb.) szükségessége.
Szeged, 2004. március 29.
Készítette:
Kaszás Mihály vezető-főtanácsos
A Csongrád Megyei Védelmi Bizottság
titkára
5